Szabadság. Álom. Út.

Hogy mit is szeretnék csinálni valójában?
Amire valójában vágyom, az a szabadságom. Az, hogy tudjam, érezzem, hogy az utamon vagyok. Hogy semmi és senki se állíthat meg. Hogy nem szabják meg, hogy mit csináljak, mert úgyis az csinálom, ami helyes, ami való, és ami tiszta.
Csak így lehet, másképp nem.

Szeretnék valamit alkotni… valamint, ami "hasznos és fontos az emberiség számára". Aminek értéke van, amit megbecsülnek, és úgy olvassák, nézik, szemlélik, szagolják, tapintják, érzik… bárhogyan, bármilyen formában… hogy tudják, ez sokat segít nekik. Miben is? Hogy ők is megtalálják az utat saját szabadságuk felé. Gyógyulásuk irányába.

Mi az a szabadság? A szabadság boldogság és egészség. Az, hogy tudom, rendben vagyok, és ezt mások is visszaigazolják, mert mások is boldogok, derűsek és szabadok, ha velem vannak. Érzik, hogy minden, amit tesznek, másokat is felszabadít.

A gyógyulásnak két véglete van.
Az egyik az, amikor az ember teljes mértékben függ másoktól – orvosoktól, gyógyítóktól, gyógyszerektől, eszközöktől stb. Függő, szabadságvesztett, beteg, béna, nyomorék, tehetetlen, boldogtalan. Ezek által másokat is azzá tesz.
A másik véglet a szabadság, egészség, amikor az ember alkot. Örül, táncol, énekel, verset ír, vagy bármit, ami másokat is erre ösztönöz, és nincs szüksége más eszközökre, csak a saját testére, elméjére, lelkére.
Az emberiség az átmenetben van a két végállapot között, de mindenki maga választja meg az utat.
Válaszd azt, amelyik neked könnyebb.

Így legyen!