"Ne válj külvilág függővé!" - Vagyis: Vállald föl Önmagad!

Azért hihetetlen, hogy mekkora rombolást tud végezni egy emberen a közvetlen környezete.

Mindez azzal kezdődik, hogy valaki felfedez magában valamilyen tehetséget, vagy rendhagyó életcélt, de fél kibontakoztatni, mert már megszokta, hogy a környezete kineveti. Ezek után leéli az életét úgy, mint a többi, akik valójában csak irigyek voltak rá, vagy eszükbe jutott saját, meg nem élt álmuk, tehetségük, és tudat alatt nem akarják, hogy a másik ember többre vigye, mint ők. "Én sem lehettem az, ami szerettem volna." - mondják, "jótanács" címkével ellátva. A másik ember pedig depresszióba eshet, mely tulajdonképpen meg nem élt álmuk következménye.
És ezek az emberek meg is érdemlik!

Az emberek zöme iriny, féltékeny a másikra, aki esetleg többre viheti, mint ők, ezért kell megakadályozni azt, hogy a másik kibonthassa szárnyait: megfelelő segítségre találjon, vagy egy megfelelő közegre, ahol meg tudja élni önmagát, és kivirágozhasson.

Segíthet a következő történet:

"Egy szép napon az erdei állatok versenyt rendeztek saját szórakoztatásukra.Építettek egy magas falat és megkérték a békákat másszák meg.Csábító volt a fődíj, finom falatok, így hát sok jelentkező akadt a feladatra. Körbegyűltek az állatok, nyulak, medvék, rókák és farkasok, no meg persze vaddisznók. Felharsant a kürtszó és kezdetét vette a viadal. Legalább ötven béka indult neki a meredek falnak.
- Úgy sem sikerül nekik - mondta egy nyúl és mikor kimondta három béka le is esett a földre.
- Túl gyengék ehhez! - harsogta a medve és láss csodát: tíz béka megint lepottyant a talajra.
- A békák nem is tudnak falat mászni - nevetett a vaddisznó, erre vagy húszan zuhantak le a falról!
Ez így ment egészen addig, míg csupán egyetlen béka haladt a csúcs felé. Ő viszont már majdnem felért.
- Le fog esni - morogta a farkas de nem így történt. A béka felért a csúcsra! Egyedül az ötvenből, egyedüli békaként teljesítette a távot. Pedig olyan kis vézna béka volt. Az állatok körbeállták.
- Gratulálunk, hogy sikerült épp neked? - kérdezte a róka.
- Mi a titkod? - kérdezte egy másik béka.
- Gyakoroltál? - szegezte neki kérdését a farkas.
Csakhogy a béka csendben maradt. Ekkor döbbentek rá: a győztes béka SÜKET! Ő nem hallotta, nem hallhatta a kétkedő, lekicsinylő és pesszimista megjegyzéseket. Csak saját belső hangját hallotta:-Feljebb, feljebb, feljebb! - mondogatta magában. Tudta, hogy képes rá és nem vették el önbizalmát.
Mert lássuk be, nap mint nap találkozunk olyanokkal akik ezt súlykolják belénk. Úgyhogy tanuljunk meg a kellő időben süketté válni! Olyankor csak saját, őszinte belső hangunkra hallgassunk! Akkor többször érünk fel a csúcsra."